EN
2025. december 12-én az EU Tanács elnökségének és az Európai Parlament képviselői ideiglenes megállapodásra jutottak a járművek körkörös tervezési követelményeit, valamint a használtautók (HAK) kezelését szályózó rendelettel kapcsolatban. Ennek az új rendeletnek a környezetvédelmi célú európai zöld megállapodás egyik fő pillérének számít, és alapvetően átalakítja az EU gépjárműiparának fejlesztési tájékot a körkörös gazdaság fogalmának beépítésével a teljes láncoláson keresztül, a tervezéstől és gyártástól egészen a használaton kívüli állapotig. Hivatalos elfogadását követően 2027-ben formálisan két évvel később lép életbe.
I. Az új rendelet legjelentősebb áttörése: kibővített szályozási hatály
Korábban az érintett EU-szabályozások csak a személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkoztak. Az új szabályok kiterjesztik a gyűjtési, dekontaminációs, kötelező alkatrészeltávolítási és egyéb hulladékkezelési eljárásokra vonatkozó követelményeket az összes hagyományos nehéz tehergépjárműre (például teherautók), motorkerékpárokra, valamint speciális célú járművekre (könnyű és nehéz kategóriában egyaránt).
Ennek ellenére az iparág realitásainak figyelembevétele érdekében az egyezmény külön mentességet tartalmaz a kis sorozatban gyártó nehéz tehergépjármű-speciális célú járműgyártók számára, megtartva a szükséges rugalmasságot miközben erősíti a felügyeletet. Ez az igazítás azt jelenti, hogy az uniós utakon közlekedő járművek nagy többsége bekerül a körkörös gazdasági rendszerbe. A lényegesen bővült hatály jelentősen javítja majd az erőforrás-helyreállítási és -felhasználási arányokat.
II. Egyértelmű körkörös tervezési és újrahasznosított anyagtartalom-követelmények: Az új szabályozás főbb pontjai
Az egyezmény előírja, hogy az új járműveket úgy kell kialakítani, hogy azok elősegítsék az alkatrészek újrahasznosítását, újrafelhasználását és átgyártását, így a hulladékká válás kihívásait forrásnál kezeljék. A hasznosított anyagokkal kapcsolatban különösen figyelemre méltóak a műanyag újrahasznosításának fokozatos célok: a szabályozás hatályba lépését követő 6 éven belül az újrahasznosított műanyagoknak az új járművekben felhasznált anyagok 15%-át kell elérniük; ez az arány 10 éven belül 25%-ra emelkedik, amelyből legalább 20%-ot az ELV-k (elektromos és elektronikus hulladékok) zárt ciklusú újrahasznosításából kell származtatni, így biztosítva, hogy az értékes anyagok az EU gazdasági rendszerén belül maradjanak.
Ezenkívül, a szabályozás hatályba lépését követő 1 éven belül, egy megvalósíthatósági tanulmány elvégzése után, az Európai Bizottság meghatározza az újrahasznosított acél, alumínium, magnézium és kritikus nyersanyagok újrahasznosítási célokat, ahol az összes cél a fogyasztói hulladék felhasználásán alapul.
III. A használt járművek és az ELV-k kezelési szabályainak megerősítése
A használt járművek és a hulladékká vált járművek (ELV) közötti megkülönböztetés érdekében az új rendelet megerősíti az ELV státusz meghatározását és a nyomonkövethetőség kezelését. Tisztázza a kritériumokat a használt járművek és az ELV-k közötti különbségtételhez, hogy megoldja az évtizedek óta fennálló problémát, mely szerint évente kb. 3,5 millió uniós jármű eltűnik, illegálisan kerül exportra vagy nem megfelelően bontásra kerül.
Intézmények esetében: amikor egy jármű megfelel az ELV-szabványoknak, azt le kell adni egy engedélyezett kezelő létesítménynek (ATF) ártalmatlanítás céljából. Az illegális export vagy a használtként történő újraértékesítés szigorúan tilos.
Magánszemélyek esetében rugalmas, kockázatalapú megközelítést alkalmaznak. Dokumentáció csak magas kockázatú esetekben kötelező, például ha egy biztosító teljes kárnak nyilvánítja a járművet, vagy ha egy járművet online platformon értékesítenek fizikai átvétel nélkül.
A tulajdonjog-átruházás tekintetében differenciált kezelési modellt alkalmaznak: szigorú felügyelet vonatkozik a jogi személyekre, míg az egyéni személyek esetében a használt járművek vagy ELV-k átadása kockázatalapú elv szerint történik. Dokumentációra csak magas kockázatú esetekben van szükség (például ha a biztosító teljes kárként nyilvánította, online értékesítés fizikai átvétel nélkül), így csökkentve a kockázatokat anélkül, hogy merev „egyméret-mindenkire” irányítást alkalmaznának.
IV. A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) teljes körű megerősítése: az autógyártók viselik az élettartam-felelősséget
Az új rendelet kötelezi a gyártókat arra, hogy ne csak előmozdítsák a járművek körkörös tervezését, hanem gondoskodjanak az ELV-k díjmentes begyűjtéséről és megfelelő ártalmatlanításáról is, ezzel együtt vállalva a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi és szervezési felelősséget.
Az EU belső piacának működésének védelme érdekében az egyezmény határon átnyúló kiterjesztett gyártói felelősségvállalási (EPR) mechanizmust hoz létre. Függetlenül attól, hogy egy járművet melyik EU-tagállamban selejteznek le, a gyártónak kell viselnie annak hulladékkezelési költségeit, ezzel megoldva a határon átnyúló használt jármű-leszereléssel kapcsolatos intézményi felelősségi kérdést. Ez a mechanizmus arra kényszeríti az autógyártókat, hogy a terméktervezés kezdeti szakaszában teljes mértékben figyelembe vegyék az újrahasznosítási igényeket, és így elősegíti az iparág zöld termelési átalakulását.
A használt járművek exportjával kapcsolatban az új rendelet kifejezetten tiltja az utakon történő további használatra alkalmatlan járművek (például a biztonsági előírásoknak nem megfelelő vagy a kibocsátási határértékeket meghaladó járművek) exportját, és ez a tilalom az előírás hatálybalépését követő 5 év elteltével lép életbe.
Ez a intézkedés nemcsak az EU nemzetközi kötelezettségvállalását teljesíti a szennyezés harmadik országokba történő áthelyezésének megakadályozására, hanem biztosítja is, hogy az ELV-kben lévő értékes anyagok a régióban maradjanak, így garantálva az erőforrásellátást a körkörös gazdasági rendszer számára.
Az adatok azt mutatják, hogy az EU gépjárműipari gyártóipara erőforrás-igényes, évente több mint 7 millió tonna acélt, körülbelül 2 millió tonna alumíniumot és 6 millió tonna műanyagot használ fel. Jelenleg azonban az újrahasznosított anyagok felhasználási rátája viszonylag alacsony, a műanyag újrahasznosítása csupán 19%. Az új szabályozás hatályba léptetése hatékonyan fordítja majd meg ezt a helyzetet.
A kör economy-működési terv kulcsfontosságú kezdeményezéseként az új rendelet két jelenleg hatályos irányelvet vált fel, és bevezeti a járművek teljes életciklusán átívelő körkörös menedzsmentrendszerét. Háttér-információk szerint az EU évente több mint 6 millió használt járművet termel. Bár a jelenlegi szabályozások közelítőleg 85%-os anyagvisszanyerési rátát értek el, ez elsősorban a fémhulladék egyszerű darálását jelenti, amely nem tartalmaz finom osztályozást és célirányos felhasználást. Az új rendelet bevezetése a gépjárműipar transzformációját segíti elő az erőforrás-fogyasztó modellből a körkörös gazdaságba, csökkentve a környezetszennyezést, elősegítve a fenntartható nyersanyag-ellátási láncokat, és új zöld munkahelyeket teremtve.
Jelenleg a ideiglenes megállapodás a Tanács és az Európai Parlament hivatalos jóváhagyását várja. A 2027-es hatályba lépési dátummal közelebb kerülve az EU autóipara mély zöld átalakulással néz szbe. Az autógyártók számára a körkörös tervezés és az újrahasznosított anyagok alkalmazása alapvető szakképességgé válik; a fogyasztók számára a járművek selejtezése és újrahasznosítása sztenderdelizáltabbá és átláthatóbbá válik. Ez a körkörös gazdaságra épülő átalakulás nemcsak az EU autóipari ökoszisztémáját alakítja át, hanem egy másolható „EU modellt” is biztosít a globális fenntartható járműkezeléshez. A globális zöld átmenet hullámában ennek az EU által indított kezdeményezésnek kétségtelenül messzeható példamutató hatása lesz, és előre lökni az autóipart egy tisztább és fenntarthatóbb jövő felé.